Ma 2012. május. 19. szombat, Ivó, Milán napja van.
Belépés:
Regisztráció
Főoldal | Hírek | Interjúk | Top 20
Egy nyuszilány útinaplója

Egy nyuszilány útinaplója

SVEDOVA VIKINEK MONDTUK, HOGY MESÉLHETNE, MI MINDEN TÖRTÉNT VELE A PLAYMATE-VÁLASZTÁS ÓTA. Ő MEG FOGTA MAGÁT, S LEÍRTA AZ UTÓBBI HETEIT. NEM UNATKOZOTT, AZ TÉNY: SZINTE A FÉL VILÁGOT BEJÁRTA A KEDVESÉVEL.

Íme Svedova Viki úti beszámolója, úgy, ahogyan ő látja - szerencsére képekkel fűszerezve. 

"Ez a nyaralásom a kedvesemmel egy álom nyaralás volt a számomra. Az eddigi nyaralásaimtól merőben eltérően nem szimpla láblógatás és koktélozás a parton, hanem programoktól zsúfolt, több földrajzi helyszínt érintő igazi körutazás. A párom gondoskodott arról, hogy ne unatkozzak, s sokszor csak a helyszínen derült ki, éppen milyen meglepetéssel rukkolt elő. Ráadásul olyan dolgokra is rávett, amiket magamtól soha nem próbáltam volna ki.

Miamiban kezdtünk, ahol 1 napot töltöttünk, itt még csak hangolódtunk sétálgatással, napozással s egy south beach-en en lévő átbulizott éjszakával. Másnap Miamiból repültünk aBahamákra, azon belül Nassau-ba a fővárosba, ahol a resort volt található, melyen 1 hetet töltöttünk. Mivel az október hurrikán szezonnak számít Miamiban és térségében is, így a 7 napból min. 3 napig esett az eső, de ugyanakkor hőség volt, de még így is minden percet lehetett élvezni. A szállás komplexum legfelső szintjén az ócenhoz legközelebb eső lakosztályban kicsit nehéz volt megszokni, hogy naponta többször is rezeg az ágy alattunk, utólag kiderült a szél ereje járja át a helyiséget, megnyugtatva ezzel engem, aki vulkánkitörésre vagy cunami közeledtére gyanakodott az első éjszaka után.

Aki erre jár, mindenképp ajánlom meglátogatni az Atlanis hotelt, melyből csak 2 van a világon, monumentális méreteivel elkápráztató, főleg a 'DIG' nevű nevezetessége: amely élethűen ábrázolja egy elveszett birodalom egykori létezésést egy túlméretezett akváriumba elsüllyesztve, melynek titkos víz alatti folyosóin szinte újraélhető az egykori birodalom fénykora.

Az első meglepetés programomon megbuktam, a lényege egy tengerfelszíntől körülbelül 20 méteres merülés volt egy speciális 'ülő járgányban', melynek a lényege, hogy a fejszerkezete hasonlít az asztronauták ruhájához, az egész test érintkezik a vízzel, kivéve a fejed van egy hatalmas üveg buborékban, amely a fizika törvényeit segítségül hívva nem engedi, hogy víz kerüljön a buborékba, így a fej szárazon marad  a merülés folyamán. Egy víz alatti motorozásnak írnám le bukósisakkal, hozzá teszem a maximális végsebesség 5km/h volt.
Lemerítettek vele a víz alá, de mivel klausztrofóbiás vagyok, ezért az 5. másodperc után bepánikoltam és kértem, hogy vigyenek fel. A szívem majd kiugrott a helyéről úgy vert, pedig megpróbáltam, de akinek nincsenek ilyen félelmei, az úgysem érti, milyen kínzás az ilyen.

Az ússzunk a cápákkal progi is nagyon jól hangzott pont nekem, aki még a fejét sem tudja a víz alá meríteni. Ez a program egy három helyszínes szimpla búvár-pipás és szemüveges koralzátonyos részen 'merülést', nekem inkább fürdőzést jelentett. A progi lényege, hogy a 3. helyszínen olyan helyre hajóztunk, ahol tőlünk nem messze ugyancsak volt egy kisebb hajó, amelyről az ottani búvárok kedvenc időtöltése, hogy ebédidőben a tenger fenékre lemerülve etetik a cápákat. Minket épp ezért vittek ebbe a cápaövezetbe, hogy láthassunk egy párat, nade az ebédidejükben?! A társaságból mindenki bemert menni a vízbe, hogy láthassa az óceán mélyén keringő cápákat a búvárszemüvegen keresztül, kivéve engem és még egy lányt. A kapitány külön parancsba adta, hogy amíg ember van a vízben, még a WC-t sem lehet lehúzni, nem, hogy tárgyakat dobni a vízbe, mert minden ilyen olyan rezgéseket kelthet, a cápák pedig azonnal megérzik, s feljönnek a zsákmányért.

Amíg a többiek a cápákat lesték a vízben, mi ketten, úgymond a gyáva csajok a hajó másik végében titokban rágyújtottunk és a megmaradt csikket a vízbe hajítottuk. Közben vészhelyzet lépett fel, mert nagyon sok cápá gyűlt össze, és jöttek a vízfelszínre, a kapitány ordibált, hogy mindenki jöjjön ki a vízből, sikerült lekameráznom, ahogy az emberek menekülnek ki, a cápák pedig mellettük úszkálnak. Nos utólag beláttam, hogy lehet, hogy a mi bedobott csikkünk okozhatta a cápák tömeges vízfelszínre kerülését, mert a legénység szerint, nem úsznak ennyire tömegesen az emberek közé, csak hogyha etetést észlelnek.

Ezen kívül úsztam még delfinekkel, melyeknek külön egy kis szigeten volt a rezervátumuk, sok megszervezett program az időjárás miatt le lett mondva, de így is elmodhatom, hogy életemben nem szereztem még ennyi új élményt 2 hét leforgása alatt.

Nyaralásunk utolsó állomása Key West volt, kétszáz mérföldre Miamitól, röpke 4 órás autóút, mivel ott tényleg mindenki betartja a sebesség korlátozásokat.

Korábban szerettem jet ski-zni, de a műtéteim után balesetveszélyesnek tartottam, így hanyagoltam, de itt rávettek, hogy az egész szigetet körbejárva fedezzük fel Key West-et jet ski-vel. Utólag beláttam, hogy majdnem egy életre szóló élményt hagytam ki, főleg, hogy egy öbölben láttunk szabadon élő delfineket is. A párom rávett arra, hogy vezessem a 2 személyes jet-ski-t, az első 50 méteren elhagytam a baseball-sapkám, annyira megijedtem, hogy nem fogom megtalálni, hogy teljes gázzal visszafordultam érte, aminek az lett a vége, hogy beborultunk mindketten a vízbe. Jót nevettünk magunkon.

Key West építészetében és hangulatában nagyon hasonló a Bahamákhoz, itt található 'southernmost point', legdélibb része Floridának, amelytől a megfelelő irányba elindulva 90 mérföldre található Kuba.

A legutolsó meglepetésemkor egy reptérre érkeztünk, ahol egy 10 személyes hidroplánnal szembesültem, tejesen ki voltam akadva, mivel épp elég repülőgépszerencsétlenséggel kapcsolatos műsort láttam a discovery-n . Nagyon féltem, de a látvány, ami a levegőben fogadott, minden félelmemet feledtette.

70 mérföldre utaztunk: Fort JeffersonDry Tortugas National ParkFlorida Keys. Itt közel 3 óránk volt búvárkodni a szigeten, mivel helyenként a parttól még 100 méterre is csak nyakig ért a víz.

Úgyhogy volt mit látni.  Mivel párszor hordtam a playboy-os fürdőrucim, és állandóan fényképeztettem magam, sokan kérdezték, hogy model vagyok-e, illetve ezen a szigeten egy amerikai turista odajött, hogy elmondja hasonlítok Holly Madisonra.

Hozzászólások

Szólj hozzá:


playmate,viki,

Impresszum